Elveszíti a zsír mezomorfját

Snecivel mentünk le, a vonat szinte kényelmesebb volt, mintha vezetnem kellett volna megint, csak indulhatott volna egy órával később is, mert nehezemre esik 5 előtt kelni :- Odaúton még minden fagyos és zúzmarás volt, de mire eljött a kezdés ideje, C fokra melegedett az idő, és gyönyörű napsütésben fürdött a sok bemelegítő futó.

És tényleg sokan voltunk. A melegnek hála leraktam a dzsekimet, és csak egy vékonyabb, hosszúujjú thermopólóban és egy rövidujjú felsőben futottam.

Két kis gél, egy fél protein szelet, és egy 1,ös kis kulacs volt nálam, ami tavaly kevésnek bizonyult tavaly nél majd megvesztem a szomjúságtól és egy eldobott flakon maradékára fanyalodtam végülidén reméltem, elveszíti a zsír mezomorfját éppen elég lesz. Úgy terveztem, hogy most kivételesen nem futom el az elejét különös tekintettel a súlyomraaz első 5 km-t alatti HR-rel, 6 perces ezrekkel kényelmesre veszem, aztán feltolom a tempót asra, és ott is tartom.

A dombon felfelé a pulzusom inkább között mozgott, de még kényelmes volt, és ezzel 15 mp híján tartottam is a tervezett időt, 5 km után volt.

A Polarom GPS-e valami okból kifolyólag rendre kb.

A domb után feltoltam a tempót, között futottam körüli pulzussal a síkon, de 10 km után érezhetően lassultam, és a biztonságos, jó érzésű futás ra lassult. Végig nagyon jól éreztem magam, nél mintha csak akkor kezdtem volna, nél szuggeráltam, hogy most jön csak a neheze, nem szabad gyorsítani.

Leírásuk hasonló a német Kretschner-rendszerhez. Van Csernorutszkij a szomatotípusok általános jellemzői hasonlóak az előzőekhez, de 3 testtípust azonosított: hiperszténikus, normoszthén hiposzténikus. Professzor osztályozás Sheldon orvosok, pszichológusok fogadják el. Testtípusainak más a neve - endomorf, mezomorf, ektomorf

Most viszont a dombnak felfelé jó tempóban mentem, sok sétálót elhagytam, és kezdtem vidám lenni, elhinni, hogy idén végre nem lesz gond a végével. Az elveszíti a zsír mezomorfját közben elkönyveltem, hogy közelebb leszek a hoz, mint a hoz Tavalyelőtt a három szakaszt,tavaly, alatt futottam, idén - ?

Két éve könnyebb voltam jó pár kg-mal, tavaly hasonló súlyban, mint idén, de most felkészültebb és visszafogottabb futással mentem és végig figyeltem a pulzusomra, és így a végére is bőven maradt erőm. A dombtetőre már fájt a térdem, "hála" a befelé dőlő aszfaltnak, így meg kellett állnom nyújtani is.

Utána viszont sokkal jobb lett, a lejtős részen megynomtam rendesen. A combom már fáradt volt, de szaporázni még tudtam Egy futótársnőnk a domb alján a balkanyarban kérdezte reménykedve, hogy az ugye már Harkány, de amikor elmondtam, hogy igen, de még 3 km, nem tűnt felhőtlennek az öröme Áttereltek minket az út bal oldalára, ahol hiába róbáltam a földön futni, teljesen befelé dőlt a talaj, és pillanatok alatt sántítani kezdtem - ez volt az utolsó csepp a térdemnek.

Szerencsére tartalékok bőven maradtak bennem, kicsit gyorsítottam, és ahogy beértünk Harkányba, elkezdtem élvezni a háborítatlan napsütést, és eluralkodott rajtam az öröm. Az idő nem egy nagy durranás, de végre az elejétől a végéig örömmel, élvezettel futottam le ezt a versenyt, amit óta a mumusomnak tartottam.